Májgyulladás tünetei

Megkülönböztetünk akut és krónikus májgyulladást, attól függően, hogy heveny gyulladásról van szó vagy a folyamat már legalább hat hónapja fennáll. Tüneteik hasonlóak, a kezelést a májgyulladást kiváltó ok határozza meg.

Májgyulladást, más néven hepatitiszt okozhatnak kifejezetten a májsejteket megbetegítő vírusok, nem csak a májat megtámadó különböző kórokozók (baktériumok, gombák és egyéb vírusok), autoimmun betegségek, réz- vagy vasanyagcsere-zavar és kémiai anyagok (alkohol, bizonyos gyógyszerek és méreganyagok, gombamérgezés).

Világszerte a vírusos májgyulladás a leggyakoribb. A vírusos májgyulladásban szenvedő beteg fertőző. A legtöbb embert krónikus B vagy C típusú hepatitisz fertőz meg, mert sok érintett anélkül terjeszti, hogy egyáltalán tudna betegségéről.

Heveny májgyulladás

A máj heveny gyulladásos megbetegedése rendszerint maradandó károsodás nélkül, a máj (igen jó regenerációs képessége miatt) teljes regenerálódásával gyógyul (amennyiben nem hanyagolják el), míg a krónikus májgyulladás a súlyos májkárosodást (májcirrózis, májelégtelenség) okozó formáig előfordulhat.

Az akut májgyulladás általános tünetei más betegségekre is jellemzőek, többek között az influenzához, gyomorrontáshoz hasonlítanak, ilyen az étvágytalanság, hányinger, hányás, puffadás, fáradtság, rossz közérzet, bőrkiütések, ízületi panaszok, izomfájdalmak, megfázás tünetei, májtáji fájdalom. A beteg ilyenkor a legfertőzőbb. Gyakran előfordul, hogy ezek a bevezető tünetek teljesen elmaradnak. Jellegzetes panasz, hogy a beteg megundorodik valamelyik kedvelt ételétől, a dohányosok például undorodnak a cigarettától. A vírusos májgyulladásra jellemző tünetek akár több hét múlva jelentkezhetnek csak: sárgaság (először a szemfehérjén, majd az egész testen látható lesz), a széklet világos, agyagszínűvé válása, a vizelet besötétedése, étvágytalanság, hőemelkedés, láz is előfordulhat.

Krónikus májgyulladás

A májban legalább 6 hónapig fennálló gyulladásos folyamatot krónikus májgyulladásnak nevezzük. Az akut májgyulladás elhúzódó alakja az enyhe lefolyású krónikus perzisztáló májgyulladás, azonban, ha a máj állománya átépül, a májsejtek maradandóan károsodnak, krónikus agresszív májgyulladásról van szó, amelynek tünetei a májsejtek pusztulásával arányosan jelentkeznek, az általános és jellemző tüneteken felül leginkább fokozódó gyengeség, fáradékonyság formájában.

A vírusos májfertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitisz-A, B, C, D, E vagy G (GBV-C) betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól. A vírus meghatározása vérből történő vizsgálattal állapítható meg.

Hepatitisz-A

A hepatitsz-A az egész világon elterjedt, az emberi székletben található és általában személyes érintkezés útján terjed, de a hiányos higiénia mellett például piszkos ivóvíz vagy mosatlan gyümölcs, zöldség elfogyasztásával is fertőzhet, krónikussá sohasem válik.
A betegség tipikus lappangási ideje 28 nap, de az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Specifikus kezelésre amúgy sem lenne lehetőség, mivel egyetlen antivirális szer sem bizonyult hatásosnak ellene. Aki viszont egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez. Biztonságos oltóanyag is rendelkezésre áll. Kórházi ellátás csak egyéb kísérőbetegség fennállásakor indokolt.

Hepatitisz-B

A hepatitisz-B testnedvcsere, például vér vagy szexuális kontaktus révén fertőz, de közös borotva, fogkefe, törölköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek felhelyezése is átviheti a vírust. Világszerte az egyik legelterjedtebb betegség, holott a megelőző hepatitisz-B elleni oltás rendelkezésre áll.

A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus által okozott fertőzéshez, lappangási ideje azonban jóval hosszabb, mintegy 90 nap. A vírusfertőzést az esetek egy részében az immunrendszer nem tudja legyőzni, krónikus betegséggé alakulva a szervezet minden szövetében megjelenik, a májban gyulladást, valamint a sejtek elhalását, súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, májtumort is okozhat.

Hepatitisz-C

A hepatitisz-C vérrel terjed, elsősorban nem megfelelően tisztított eszközök miatt, ilyen a drogfogyasztás során használt intravénás tű, a tetováló-tű, festék vagy a testékszerek, piercingek felhelyezése előtt használt lyukasztótű. Ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) is terjed. Fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. Jelenleg nincs hatékony védőoltás a hepatitisz-C vírus ellen.

Hepatitisz-D

A hepatitisz-D emberben májbetegséget csak hepatitisz-B vírussal együtt okoz, ezért a májgyulladásnak ez a fajtája azokat fenyegeti, akik hepatitisz-B vírussal eleve fertőződtek. Általában súlyos májgyulladást okoz, amely gyorsan májzsugorhoz vezet. A fertőzöttek többsége 1992 előtt kapott vért vagy vérkészítményt. Szerencsére, a hepatitisz-B elleni védőoltás a D-vírussal történő fertőződés esetére is védelmet biztosít.

Hepatitisz-E

A hepatitisz-E vírus főleg a trópusokon fordul elő. Terjedésében, tüneteiben és a lefolyásában a hepatitisz-A által okozott májgyulladáshoz hasonló, nem alakul át idült májbetegséggé. Ritkán azonban, elsősorban terheseknél, nagyon súlyos, esetenként májelégtelenséghez vezető betegséggé alakulhat. Megelőzésére védőoltás nem áll rendelkezésre, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával a fertőzés terjedése megelőzhető.

Hepatitisz-G (GBV-C)

Elsősorban intravénás úton, injekciókkal, vérkészítményekkel terjed, de szexuális úton is fertőz. Lappangási ideje 50-170 nap. Bár a lappangó kezdetet enyhe lefolyás követheti, a fertőzés krónikussá válhat. Gyakran társul B- és C- vírusfertőzéshez.