A szemüveglencse a szemüveg legfontosabb részen, érdemes tehát körültekintően választani. Ma már az is lehetséges, hogy egyetlen szemüveggel távolra és közelre is jól lássunk.
40 éves kor felett a szemlencsék rugalmassága fokozatosan csökken, a szemek elveszítik természetes alkalmazkodóképességüket, így végső soron elvesztik az éles fókuszálás képességét. Az apróbb betűk összemosódnak, és az olvasnivalót egyre távolabbra kell tartanunk a szemünktől, hogy élesen lássuk.
Ez a fiziológiai folyamat, előbb-utóbb minden embert érint. Ilyenkor válik szükségessé az olvasószemüveg, vagy akinek távolra is szükséges látáskorrekció, azok számára egy bifokális, multifokális (vagy más néven progresszív) szemüveglencse.
A bifokális szemüveglencse felépítése
A bifokális szemüveglencse két üvegből áll: egy lencsén belül két különböző fókuszt adó csiszolási mód, vagyis egy távoli és egy olvasási távolságra való korrekció közös keretben.
A bifokális, trifokális és a multifokális (progresszív) szemüveglencsék a többfókuszú szemüveglencsék csoportjába tartoznak. Ezeket a szemüveglencséket úgy a legkönnyebb elképzelni, mintha több egyfókuszú szemüveglencséből állítanánk össze egyet, aminek távolra és közelre más-más az erőssége.
Bifokális és a multifokális lencsék
A különbség a bifokális és a multifokális lencsék között, hogy előbbinél a két rész között éles váltás következik be, ami úgynevezett képugrásokat okozhat. A bifokális lencséknél a távoli és a közeli részt egy látható vonal választja el.
Elérhetők bifokális kontaktlencsék is melyek ugyanúgy két különböző dioptriaértéket kínálnak egyetlen lencsében. Az egyik dioptriaérték az olvasásra szolgál, a másik pedig a normál távoli látásra. A bifokális szemüvegekhez hasonlók, ám itt időnként rövidebb a hozzászokási idő. Egyik hátránya, hogy hatással lehet a mélységérzékelésre is.