A fogzománc felépítése és szerepe

A fogzománc a fog külső felszínét borító, ellenálló anyag. Feladata a fog védelme.

Az alábbiakban részletesen olvashat a fogzománc kialakulásáról, felépítéséről, illetve szerepéről.

A fogzománc kialakulása

A fogzománc képzéséhez ameloblaszt nevű sejtekre van szüksége a szervezetnek. Miután a fogzománc létrejön, még mielőtt a fog áttörné az ínyt, ezek a sejtek átalakulnak. Ez a folyamat akadályozza meg, hogy a későbbiek folyamán a sérült fogzománc újjáépüljön. A károsodott zománcréteg megújulására nincs lehetőség, sőt a folyamatos igénybevétel hatására ez a masszív szövet veszít az ásványi anyag tartalmából, amit viszont pótolni kell.

A fogzománc felépítése

A fogzománc jelentős részét (96%) szervetlen anyagok alkotják, a fennmaradó rész szerves anyagokból és vízből áll. Elemei hatszögletű, oszlopos formában illeszkednek egymáshoz. A fogzománc a fog nyaki részén a legvékonyabb, és a csücskök irányában a legvastagabb.

Jelentős mennyiségben tartalmaz kalcium-fluoridot, illetve hidroxiapatit kristályai sok kalciummal rendelkeznek. A kalcium pótlásához tejet, tejterméket, mákot, tökmagot, mogyorót, mandulát, petrezselymet, szóját, parajt és sóskát érdemes enni. A fogak egészsége szempontjából fontos a kalcium és a foszfor aránya, amely optimálisan 2,5:1. Ez a két ásványi anyag erősíti a fogzománcot. Foszforhoz hozzá lehet jutni például tojás, hal, illetve tejtermékek fogyasztásával.

A fog védelméhez a fogzománc elengedhetetlen összetevője a fluor. Jelenléte gátolja azoknak a baktériumoknak a szaporodását, amelyek a fogszuvasodás kialakulását okozhatják. Vigyázni kell azonban, hogy ne kerüljön belőle túl sok a szervezetbe, mert – elsősorban gyermekeknél – betegség (fluorosis) kialakulásához vezethet.

A fogzománc szerepe

A fogzománc, mint egy pajzs, felel a fogak épségéért. Ha megsérül, az akár a fog elvesztéséhez is vezethet. A fogzománc károsodása miatt jelentkező leggyakoribb probléma a fogszuvasodás. A fogzománc hatékonyságának elégtelensége genetikai rendellenesség – például amelogenesis imperfecta – következménye is lehet. Ilyenkor a zománc szerkezete puhább, porózusabb, illetve sárgásfehér elszíneződések és barázdák tapasztalhatóak a felületén.

Bár a fogzománc az emberi szervezet legkeményebb anyaga, ez is kopik, törik. A fogorvosok azt tanácsolják, hogy a fogzománc élettartamának növelése érdekében tartózkodjunk a túl kemény dolgok rágásától, mint például a jégkocka. A szájban viselt fémékszerek szintén könnyen felsérthetik a zománcot.