Védőoltások csecsemőknek

A védőoltások legnagyobb részét csecsemőkorban kapjuk. Ekkor az immunrendszer még fejletlen, és hajlamos a fertőzésekre. A megfelelő védőoltások beadatásának hiányában súlyos, akár halálos következményekkel is kell számolni.

Az alábbiakban a védőoltások működéséről, a csecsemő oltások típusairól és az alapvető tudnivalókról olvashat.

Röviden a védőoltások működéséről

Védőoltásokra a szervezet védelmének biztosítása érdekében van szükség. A védőoltás utánozza a természetes fertőzést, azonban nem jár kockázattal. Így a szervezet megtanulja, hogyan védekezzen a kórokozók ellen, vagyis kialakul az immunitás.

A védőoltások akkor a leghatékonyabbak, ha az előírt időben adatjuk be őket. A védőoltások legnagyobb részét csecsemőkorban kapjuk. A csecsemők immunrendszere nagyon fejletlen, és magasabb a betegségek következtében kialakuló szövődmények, valamint a halál kockázata. A szakemberek szerint a védőoltásokra vonatkozó előírások szigorú betartásával biztosíthatjuk, hogy az alábbiakban említett betegségek nem jelennek meg. Az alábbi védőoltások nagy része kötelező, az önkéntesen adhatóakat külön jelöltük:

  • BCG – A tuberculosis megelőzésére alkalmazott védőoltás.
  • Di-Per-Te – Kombinált védőoltás a diftéria, tetanusz és szamárköhögés (pertusszisz) megelőzésére.
  • Diftéria – Személyes érintkezés útján terjedő betegség.
  • Tetanusz – A tetanusz izomgörcsöt okoz, gyakran az állkapocsban. Súlyos szövődményei lehetnek, például különböző légúti fertőzések, szívkárosodás és halál. Mivel a tetanusz védőoltás hatása idővel megszűnik, ajánlatos 10 évenként megismételtetni.
  • Pertusszisz, másnéven szamárköhögés: cseppfertőzéssel terjed. A legkisebbeket veszélyezteti a leginkább, illetve az időseket és a különböző, immunrendszert legyengítő betegségekben szenvedőket.
  • HIB oltás (Haemophilus influenzae fertőzés) – Megvéd a H. influenzae okozta agyhártyagyulladástól, amely elsősorban csecsemőknél jelentkezik.
  • IPV (inaktivált poliovírus) – Gyermekbénulás elleni védőoltás. Széklettel történő érintkezés útján terjed.
  • PCV (pneumokokkusz) – A védőoltás hiányában agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, vérmérgezés (másnéven szepszis) és agykárosodás alakulhat ki. Cseppfertőzéssel terjed. (Önkéntesen adható védőoltás.)
  • MMR – Védőoltás kanyaró, mumpsz és rubeola megelőzésére. Mind a három betegség cseppfertőzéssel terjed. (Ezt jelenleg 15 hónaposan, tehát már nem csecsemőkorban adják.)A kanyaró nagyon fertőző veszélyes betegség. A mumpsz bedagadt nyálmirigyeket okoz. Szövődményei között szerepel a siketség és az agykárosodás.

    A rubeolát gyakran a terhes nő adja át a még meg nem született magzatának. Koraszülést, vetélést vagy születési rendellenességeket okozhat.

  • Varicella, azaz bárányhimlő elleni védőoltás – A bárányhimlő szövődményei a tizenéveseknél és a felnőtteknél súlyos tüneteket produkálhatnak, például tüdő- és agykárosodást, vagy akár halált. Jellemzője az egész testet elborító, viszkető kiütés. (Önkéntesen adható védőoltás.)
  • Rotavírus elleni védőoltás – A rotavírus lázat, hányást, hasmenést okoz a csecsemőknél. (Önkéntesen adható védőoltás.)

További, ajánlott tartalmaink: Oltási rend, Védőoltások az első félévében, Védőoltások két éves korig