A vakcinázás célja különböző, komoly megbetegedések megelőzése, de követheti különböző oltási reakciók kialakulása is.
A védőoltások nem teljesen ártalmatlan beavatkozások, de veszélyességük az esetek jelentős részében a megelőzendő betegséghez képest elenyésző. A védőoltásokat követő egészségi ártalmakat három nagy csoportba – oltási reakciók, oltási szövődmények, oltási balesetek – osztják, nem az általuk okozott tünetek, hanem inkább súlyosságuk alapján.
Élő oltóanyag esetén oltási betegség, míg nem élő oltóanyagnál oltási reakció minden olyan kóros jelenség, mely a vakcinázás után jelentkezik valamennyi oltotton vagy az oltottak jelentős részén, mely elsősorban az élő oltómikroba szervezetbeli szaporodására vagy a nem élő oltóanyag esetében maradék toxicitásra vezethető vissza. Az oltási betegség vagy reakció általános közérzeti és helyi tüneteket okozhat. Az oltásokat éppen ezért csak teljesen egészséges páciens kaphatja.
Oltás utáni tünetek
Általános tünet – az oltás típusától függően – a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fáradtságérzés, levertség, étvágytalanság, aluszékonyság, hányás, hasmenés vagy ingerlékenység, fejfájás. Helyi tünet lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat, keményebb terület, fájdalom, BCG oltás után kis bőrheggel gyógyuló tályog.
Az olyan csecsemőkori oltások, mint a DTPa (DTPa = diftéria-tetanusz-acellurális pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag) + IPV (IPV = inaktivált poliovírus vakcina) + Hib (Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag), valamint a 2014-től kötelező Pneumococcus okozta fertőzésekkel szemben védő vakcina beadását követően pár órával vagy akár egy nappal később is kialakulhat hőemelkedés vagy láz. Míg az MMR (mumpsz, kanyaró, rózsahimlő) oltás után általában 7-10 nappal jelentkeznek a testhőt érintő mellékhatások.
Láz csillapítása
Bár a tünetek jóval enyhébbek, mint a legtöbb általános fertőzéses megbetegedés esetén, és 1-2 napnál tovább nem állnak fenn, a kialakuló láz csillapítására szükség lehet.
Fontos azonban, hogy az oltások előtt megelőzési céllal nem javasolt lázcsillapítót adni, és a védőoltást követően, még mielőtt a láz valójában kialakulhatott volna, szintén nem tanácsos, hiszen korántsem lép fel szükségszerűen minden esetben a testhő emelkedése.
Egyedi szövődmények
Sőt az oltási reakciók és betegségek korántsem szükségszerű és rendszeres velejárói a védőoltásoknak. A vakcinázás után kialakuló szövődmények nagyban függnek az oltott egyén egészségi állapotától. Az oltóanyag összetevőivel szembeni allergia esetén például anafilaxiás sokk is kialakulhat. A szövődmények kialakulásáért ráadásul nem csak ismert, hanem ismeretlen hajlamosító tényezők is lehetnek, de általában nagyon ritkák.
További, ajánlott tartalmaink: Oltási rend, Védőoltások az első félévében, Védőoltások két éves korig