Stressz és hasfájás összefüggése

Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó. A tartós stressz számos testi tünetet produkálhat, többek között hasfájást, gyomorfájást.

A stressz tehát valójában egy vészhelyzetre adott küzdelmi vagy menekülési reakció. Előidézheti a közlekedési eszközök zsúfoltsága, a forgalom lármája, a szomszédból áradó hangos zene, a folyton zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar, de akár egy számunkra kellemetlen személy jelenléte is.

Lelki stressz

A stressznek egy másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók.

Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt – menedzsertípusú – férfiak és nők körében gyakori. A szenvedő alany úgy érzi, állandó nyomás alatt van, nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy ehhez teljes eszköztárát, energiáját, koncentrálóképességét mozgósítania kell.

„Gyomorideg”

Az ilyen zavaró körülmények túlterhelik az idegrendszert, nyugtalanságot, türelmetlenséget, sőt szorongást, súlyos esetben depressziót, hasfájást válthatnak ki. Az idegeskedés, a stressz ugyanis egyértelműen hatással van az emésztőszerveinkre is: hasmenést, szorulást, puffadást, hasi görcsöket, fájdalmakat okozhat.

Ki ne szenvedett volna már életében egy szereplés vagy vizsga előtt hasmenéssel, szorító hasfájással? A lámpaláz, a stressz több oldalról is támadhatja az egészséges, kiegyensúlyozott bélflórát: a krónikus, hosszú ideig tartó felfokozott állapot bizonyítottan szerepet játszik például az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy más hasmenéses betegségek kialakulásában. Mindez pedig a bélbaktériumok fokozott kiürülésével, pusztulásával járhat együtt.

Egészségtelen élet

Egy másik ok a stresszel együtt járó egészségtelen szokásokban keresendő. Egy idegeskedős időszakban hajlamosak lehetünk elhanyagolni a rendszeres mozgást, azt esszük, ami a kezünk ügyébe kerül (és ez általában valamilyen egészségtelen gyorséttermi fogás, édesség vagy nassolnivaló), többet dohányzunk vagy kávézunk, egy hosszú nap után pedig talán többet is iszunk a kelleténél; az alvás pedig közel sem megy úgy, ahogy kellene.

Bélflóra egyensúlya felborul

Ezek együttesen szintén hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának felborulásához. Amerikai szakértők pedig azt állítják, hogy a stresszes életmód kifejezetten serkentő hatással van a patogén baktériumokra, így azok még agresszívabbakká válhatnak, könnyebben szaporodnak el a beleinkben, további betegségeket okozva.

A stresszel összefüggő gyomor- és hasi panaszok elsődleges megoldása mindig a stresszforrás kiiktatása, minimálisra szorítása kell, hogy legyen, bármilyen általánosan is hangozzék a tanács, ezt a lépést egyszerűen nem szabad megspórolni, ha jobban szeretnénk lenni.