A jód fontos nyomelem, jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, amely az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen.
A pajzsmirigy raktározza a jódot. A jód serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének.
A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz jódot, szükséges a jódozott só fogyasztása.
Jódhiány hatása a pajzsmirigyre
A jódhiány a pajzsmirigy megnagyobbodásához (golyva, vagy strúma) vezethet. A pajzsmirigy megnagyobbodásának magyarázata, hogy a jód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pajzsmirigy, az általa termelt két hormont (T4 és T3) előállítsa. Jód hiányában a pajzsmirigy nagyságának növelésével igyekszik biztosítani a szervezet számára szükséges hormonmennyiséget, ez az elváltozás a jódhiányos strúma. A strúma évekig fennállhat anélkül, hogy panaszokat okozna, azonban, ha nem kezelik, csaknem minden esetben fellép a működés zavara.
Túltermelés esetén 100 százalékkal nőhet az alapanyagcsere (Bazedow-kór), a beteg sokat eszik, mégis fogy, ingerlékeny, túlzottan élénk, a szemgolyók kidüllednek.
Jódszükséglet
A napi jódszükséglet felnőttkorban 0,15 milligramm. Az elemi jód minden élő szervezet számára mérgező (ezen a tulajdonságán alapszik fertőtlenítő hatása), nagy adagban (2-3 gramm) halálos méreg. A jód természetes forrásai a jódozott só, a tengeri só, a tengeri halak és herkentyűk.