A torokköszörülés leggyakoribb okai

Ha nincs konkrét szervi rendellenesség a torokban, de ennek ellenére gyakran tapasztalható torokköszörülés, krákogás, akkor számos egyéb betegség is állhat a zavaró tünet hátterében.

Az alábbiakban részletesen olvashat az állandó torokköszörülést okozó betegségekről, többek között a refluxról vagy az asztmáról, illetve egyéb tényezőkről, például a dohányzásról.

Reflux

A reflux olyan betegség, amely során a gyomor tartalma, sav, esetleg epe és hasnyálmirigy-nedv áramlik vissza a nyelőcsőbe. A folyamat következményeként begyulladhat a nyelőcső alsó szakasza. Ilyenkor a beteg rekedtségre panaszkodhat, amely miatt állandó késztetést érez a torokköszörülésre.

Garati váladékcsorgás

Az orrban vagy orrgaratban termelődő kóros mennyiségű váladék a torokban lefelé csorog, ami irritálja a beteget, ezért sokat krákog. A garati váladékcsorgást többnyire valamilyen akut fertőzés vagy krónikus gyulladás váltja ki, de okozhatja allergia, orrsövényferdülés vagy orrcsepp-függőség is.

A torokköszörülés egyéb okai

A kellemetlen tünet kiváltó okát általában nehéz diagnosztizálni. Előfordulhat, hogy az egyéb tartós betegségre szedett gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Bizonyos vérnyomáscsökkentőkkel kapcsolatban például már beigazolódott, hogy kiválthatja ezt a reakciót. Olyan banális ok, mint a levegő szárazsága, az orrdugulás miatt szájon át történő légvétel is okozhat torokszárazságot.

A dohányzás számos káros elváltozásért felelős. Hatására több nyák termelődik a garatban, légúti panaszok alakulhatnak ki, mint az ébredés utáni köhögés vagy a krákogási kényszer. Tapasztalatok szerint ezek a tünetek már a leszokás harmadik napjától enyhülnek.

Ha gyermeknél tapasztalható a folyamatos torokköszörülés, annak hátterében tüdőbetegség, asztma is állhat. Ilyenkor további jellemző tünetként köhögés, nehézlégzés, légszomj vagy mellkasi szorítás léphet fel.