Az amniocentézis egy olyan terhességi vizsgálat, mely során a hasfalon keresztül egy vékony tűvel, ultrahangos ellenőrzés mellett, kis mennyiségű (10-20 ml) magzatvizet vesznek, és azt laboratóriumban elemzik. A magzatot körülvevő magzatvíz ugyanis élő magzati sejteket tartalmaz, melyek már a születés előtt információval szolgálnak a baba egészségéről.
A magzatvíz mintával különböző teszteket lehet elvégezni, attól függően, milyen genetikai kockázat áll fenn.
Miért végzik az amniocentézist?
Az amniocentézissel bizonyos fejlődési rendellenességek mutathatók ki. A magzatvízvizsgálat elvégzését azoknak ajánlják, akiknél fokozott a genetikai betegségek kockázata, illetve:
- az ultrahang kóros elváltozást mutat
- a családban előfordult születési rendellenesség
- korábban már volt születési rendellenességgel rendelkező terhessége vagy gyermeke
- elmúlt 35 éves
Az amniocentézissel nem mutatható ki az összes születési rendellenesség, ám segítségével a következők ismerhetők fel
- Down-szindróma
- Edwards-szindróma
- Patau-szindróma
- Sarlósejtes betegség
- Cisztás fibrózis
- Izomsorvadás
- Tay-Sachs és a hasonló betegségek
- bizonyos velőcső betegségek (mikor az agy és/vagy gerincoszlop nem fejlődik megfelelően) mint a spina bifida és anencephalia
Léteznek azonban olyan születési rendellenességek is, melyeket sem az ultrahang, sem az amniocentézis nem tud kimutatni.
Az amniocentézis mindemellett a legmegbízhatóbb módja annak, hogy még születés előtt megállapítsák a baba nemét. Ezen kívül segítségével megállapítható, hogy elég érett-e a baba tüdeje, ha koraszülésre van szükség, illetve fennáll-e méhen belüli fertőzés.
Mikor végzik, mennyire pontos?
Az amniocentézist általában a 15.-20. terhességi hét során végzik. A vizsgálat 99,4%-os pontosságú, eredménye 2-3 héten belül van. Esetenként sikertelen lehet a beavatkozás, ha nem lehet megfelelő mennyiségű magzatvizet venni, illetve az összegyűjtött sejtek tenyésztése nem sikerül.
Amniocentézis kockázata
Az amniocentézisnek nincs káros következménye a gyermek fejlődésére, de mivel invazív beavatkozás, nem veszélytelen, csak nagyon indokolt esetben (pl. túl alacsony AFP szint vagy magas kockázat genetikai betegségre) ajánlott elvégeztetni. Az eljárás utáni vetélés kockázata 1-2%. Éppen ezért genetikai tanácsadás előzi meg, ahol az anya dönthet arról, kéri-e a vizsgálatot.
A beavatkozás után általában 1-2 napos kórházi tartózkodás ajánlott, de saját felelősségre haza is mehet a kismama. Előfordulhat, hogy pár órán át még menstruáció-szerű görcsöket tapasztal, ezért – és a vetélés kockázatát csökkentendő- mindenképpen pihenés javasolt az amniocentézis utáni napokban. Ne végezzen megerőltető munkát, és ne emelgessen, valamint pár napig kerülni kell a szexuális együttlétet is. Az esetleges fájdalom enyhítésére használhat paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót, illetve szedjen magnéziumot a méhkontrakciók elkerülésére.
Ha lázas, erős hasi fájdalmat vagy hüvelyi vérzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!