A tápcsatornában a béltartalomból az emésztés után létrejövő kiválasztási anyagcsere-termék a széklet. A széklet kialakulása gyakorlatilag abban a pillanatban kezdődik, amikor falat kerül a szánkba.
Az étel és a hozzákeveredő emésztőnedvek, valamint a bél üregébe kiválasztott, a szervezet számára fölösleges salakanyagok adják a széklet alapanyagát.
A táplálékhoz a szájüregben először nyál adódik, ami síkosítja és megindítja a szénhidrátok emésztését. A napi táplálékmennyiséghez összesen mintegy fél liter nyál képződik.
Széklet útja a gyomorban és vékonybélben
A következő adag emésztőnedv a gyomorban kerül hozzá, melyből átlagosan naponta két litert állít elő a szervezet.
A megrágott étel a gyomor mozgásai során teljesen felaprózódik, és kialakul a pépes, homogén béltartalom. Ezt, a vékonybél patkóbéli részében a hasnyálmirigy újabb – 1 liter – emésztőnedv-adaggal keveri meg. Ebben a traktusban ömlik a béltartalomhoz az epe is. Az epeváladék nem csak emésztéshez szükséges alkotórészeket tartalmaz, hanem számos, a szervezet számára fölöslegessé váló anyagot is.
Széklet útja a vastagbélben
A vastagbélben a bélflóra baktériumai kezdik meg emésztő munkájukat. Egy részük itt dolgozza fel az ember számára emészthetetlen, összetett szénhidrátokat, növényi rostokat (cellulózt) és egyéb tápanyagokat, illetve erjeszteni kezdik maradék szervesanyag-tartalmát.
Naponta két-három erőteljesebb perisztaltikus hullám halad végig a beleken, amelyek a béltartalmat a szigmabélből a végbélbe továbbítják. A végbél falában lévő mechanikai receptorok érzékelik a bélszakasz tágulását, s ez reflexesen tágulásra készteti a belső végbélzáróizom-gyűrűt.
A széklet összetétele
A széklet nagy része, 70-75 százaléka víz. A maradék 25 százalék tartalmaz emészthetetlen ételösszetevőket – ballasztanyagokat – ennek legnagyobb részét növényi rostok, cellulóz teszik ki. Növényi rostokban gazdag tápláléknál több, fehérjedús ételek fogyasztása után kevesebb széklet képződik. Színét, szagát, állagát is befolyásolja az étel.