Stressz és súlyos trauma mindenkit érhet. Az emberek körülbelül egyharmada átesik valamilyen traumán élete során, legyen az egy baleset, rablás, természeti katasztrófa vagy haláleset.
Viszont poszttraumás stressz csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki. Hogyan lehet felismerni?
A poszttraumás stressz olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Akutnak akkor minősíthető, ha tünetei három hónapnál kevesebb ideig állnak fenn, krónikusnak pedig akkor, ha a zavar három hónapnál is tovább tart.
Poszttraumás stressz hajlamosító tényezői
A poszttraumás stressznek hajlamosító tényezője lehet az, ha a traumát átélt személynek eleve hiányosak vagy nem megfelelőek a megküzdési képességi (ezt a szaknyelv úgy mondja, hogy gyenge a pszichológiai immunrendszere), hajlamos a pszichiátriai betegségekre.
Ugyancsak fokozza a veszélyt a támogató emberi kapcsolatok hiánya, de több pszichiátriai zavar (például a depresszió és a szorongásos zavarok) és személyiségjegy is hajlamosít rá.
A poszttraumás stressz szindróma tünetei
Az első tényező, hogy az érintett olyan eseménynek vagy fenyegető szituációnak legyen szereplője vagy szemlélője, amely életveszélyt, erős halálfélelmet, súlyos sérülést, betegséget, balesetet vagy katasztrófát eredményezett. Az esemény után az érintett nem mutat érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, másoktól elidegenedik, magát a traumát pedig állandóan újraéli, újrajátssza, akár emlékei felidézésével, akár álmaiban.
Tipikus tünet az alvás- és a koncentrációszavar, a lelassultság vagy az izgatottság is. Emellett vegetatív (szívdobogás, mellkasi szorítás, gyomor- és bélrendszeri zavarok, izomfeszültség, légzési nehézség) hangulati (melankólia, depresszív hangulat, felhangoltság) és kognitív tünetek (negatív gondolati körök, gondolati “kattogás”, zavaró, katasztrofizáló gondolatok) is kialakulnak.
Poszttraumás stressz diagnózisa
A diagnózis felállításakor a szakemberek azt figyelik, hogy a traumával kapcsolatba hozható helyzetekben hogyan viselkedik az érintett: kerüli-e az emlékeztető tevékenységeket, helyzeteket vagy sem.
Előfordul az is, hogy az eseményre eleve nem tudnak visszaemlékezni. Árulkodó jel az is, hogy az egyént beszűkült érzelmi tevékenység, erős gyászreakció, depresszív hangulat jellemzi.