Csípő ejakuláció és a prosztatagyulladás

Kellemetlen tünet férfiak számára a fájdalmas, csípő, égető érzéssel járó ejakuláció. E mögött általában krónikus prosztatagyulladás áll.

A prosztata, vagy régi nevén dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. A húgyhólyag alapja és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő, gesztenye nagyságú, barnás színű, mirigyes szerv.

Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik. A prosztata és az ondóhólyag váladékára egyaránt szükség van a hímivarsejtek mozgásához és anyagcseréjéhez. A prosztata izmainak összehúzódása folyadékot présel ki ejakuláció közben, ez a folyadék az ondó része. Ennek a funkciójának következtében okozhat csípő, égő érzést ejakulációkor a prosztata gyulladása.

Akut és krónikus prosztatagyulladás

Kétféle gyulladásos megbetegedését különböztetjük meg, az akut gyulladás hirtelen fellépő, erős fájdalommal jár, így a beteg azonnal orvoshoz fordul.

A krónikus gyulladás esetében viszont a tünetek sokkal enyhébbek, gyakran bizonytalan jellegűek. A rengeteg apró, de bizonytalan jel, panasz miatt a végső diagnózis nehéz, sokszor csak későn születik meg, a beteg is csak hosszú idő után fordul orvoshoz. Ugyanakkor gyakori betegség, amely legtöbbször húgycsőgyulladással és krónikus ondóhólyag-gyulladással társul.

A bizonytalan alhasi panaszok, vizeléskori és a magömléskor tapasztalt csípő érzés, húgycsőtáji viszketés, gyakori vizelés mellett heretáji érzékenység, a keresztcsontba, deréktájra sugárzó fájdalom szerepelhet a tünetek között.

Prosztatagyulladás okai

A gyulladást jellemzően különböző baktériumok okozzák, bizonyos esetekben azonban a gyulladás hátterében nem igazolható baktérium jelenléte. Kialakulásában szerepet játszhat alsó húgyúti bakteriális fertőzés, autoimmun betegségek, stressz, hormonális tényezők, prosztatakövek, vizelet visszaáramlása a prosztata szöveti állományába a megnövekedett húgycsőbeli nyomás miatt.

Prosztatagyulladás kezelése

A kezelés és a teljes gyógyulás elérése annál nehezebb, minél később fedezik fel. Kulcsfontosságú a kórokozó kimutatása, mely az esetek túlnyomó többségében baktérium, csakhogy annak kimutatására nincs tökéletes módszer. Ennek az az oka, hogy a prosztata szövetét sok millió apró mirigy és az azokhoz tartozó kivezető csatornácska alkotja. A prosztatába bekerülő és abban megtelepedő baktérium nem érintkezik közvetlenül a vizelettel vagy az ondóval, így ezekből nem mindig kimutatható.

A krónikus gyulladást megfelelő adagban, megfelelő ideig, 4-12 hétig alkalmazott antibiotikumkúrával, esetenként nem szteroid gyulladáscsökkentővel kezelik. Kiegészítő kezelésként növényi eredetű gyógyhatású készítményeket, gyógyteákat, tökmagolajat, szükség esetén a vizeletürülést segítő gyógyszereket alkalmaznak.

Nagyon makacs betegség, a gyógyítása hosszadalmas, gyakoriak a visszaesések, ezért nagy türelmet igényel mind a betegtől, mind az orvosától.