A hasnyálmirigy daganata a vastagbél- valamint a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakoribb rosszindulatú rákos megbetegedése. Főként 40-50 év felett alakul ki, de a fiatalabbak körében sem ritka.
A hasnyálmirigy rákos elváltozásának pontos oka nem ismert, de az ismert kockázati tényezők bizony ennek kialakulásával is összefüggésbe hozhatók.
Az egyik legnagyobb rizikófaktor a dohányzás, amely körülbelül 30 százalékban tehető felelőssé a rák kialakulásáért, az elszívott szálak számával arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata. Az elhízás szintén szerepel a listán, a kockázat mértéke a fokozott kalória bevitellel arányban nő. Mindemellett a mértéktelen alkoholfogyasztáson felül családi halmozódást is megfigyeltek már a tudósok.
Kezdetben szinte tünetmentes
A hasnyálmirigyrák álnok betegség, a korai stádiumban alig okoz tüneteket, akkor mutatja meg magát, amikor már szinte menthetetlen a beteg. Ilyenkor nagyfokú étvágyvesztés, lesoványodás, látványos egészségügyi leromlás, hányinger és hasmenés tapasztalható.
Ezen felül az elhelyezkedésétől függően a megbetegedés további tünetei eltérnek.
Miután a hasnyálmirigyrák többsége –70 százaléka – a hasnyálmirigy feji részéből indul ki, a daganat növekedése során gyakran elzáródik a hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, így az emésztőenzimeket tartalmazó hasnyálmirigynedv és az epe nem tud a vékonybélbe ürülni, ami nem csak emésztési zavarokat, de sárgaságot is okozhat. A hasnyálmirigy testéből és farki részéből kiinduló elburjánzások esetén nem tapasztalható ilyen elzáródás, így a fenti tünetek sem jelennek meg. Jóval jellemzőbb rá a has felső részében jelentkező és a hátba kisugárzó görcsös fájdalom.
Áttétek
A hasnyálmirigyrákra jellemző a gyors áttét-képződés: a nyirokereken keresztül igen hamar beterjed a környéki nyirokcsomókba, valamint a szomszédos szervekre, majd a vérpályákon keresztül a szervezet távoli részeibe is eljut – elsősorban a májban, tüdőkben, csontokban jelennek meg az áttétek.
Ha már biztos, hogy tumorról van szó, akkor sem egyértelmű, hogy hasnyálmirigyrákról van-e szó, a tünetek miatt ugyanis fennállhat további daganatos betegségek gyanúja.
A hasnyálmirigyrák diagnózisához többek között laboratóriumi, ultrahangos, röntgen- és komputertomográfiás (CT) vizsgálatokra van szükség.
A hasnyálmirigyrák gyógyítására akkor van esély, ha már a legkorábbi stádiumában felismerik. Az ilyen esetek ötödében elvégezhető a műtét, ami reményt adhat a gyógyulásra.
További, ajánlott cikkünk e témában: A hasnyálmirigyrák túlélési esélyei