Porc

A porc rugalmas és ugyanakkor erős támasztószövet, amely fontos szerepet tölt be szervezetünkben.

Az alábbiakban bemutatjuk a porc emberi testben betöltött szerepét, majd kitérünk az egyik leggyakoribb porcbetegségre, az artrózisra.

A kis csoportokba tömörülő, hólyag alakú porcsejtek a kocsonyás sejt közötti állományba ágyazódnak be. A sejt közötti állomány nagy része víz, másrészről kollagénrostokból és proteoglikánokból épül fel. Ezeket a rugalmas rostokat a porcsejtek termelik.

A proteoglikánok, mint például a kondroitin-szulfát hidrofil tulajdonságuk révén fontos szerepet töltenek be a víz megkötésében.

A porcban nincsenek erek, a porc a tápanyagellátását a csont felől és az ízületi folyadékból kapja. A porc szakítási szilárdságát az azt körülvevő kötőszövetes porchártya jelentősen növeli.

A porcszövetnek 3 fő formája ismert, a a hialin vagy üvegporc, a kollagénrostos porc és végül a rugalmas porc.

A porc szerepe az emberi szervezetben

A porcszövet a rugalmas vázak felépítésében vesz részt az emberi szervezetben. Kiugró testrészek, például az orr és a fül vázát porc alkotja, ahogyan a légutak szilárd vázát is. Az ízületekben a porc biztosítja a csontvégek rugalmas illeszkedését egymáshoz, valamint nyomási és nyíróerővel szembeni ellenálló képességét.

Egészséges felnőtt porcszövet esetében a porcnövekedés és bontás egyensúlyban van. A porcbontó enzimek különböző gyulladásos molekulák hatására jönnek működésbe. Ez az oka annak, hogy ízületi gyulladás esetén jelentősen károsodik a porc is. Az öregedés folyamán a víztartalom csökkenése szintén a porc fokozott sérülékenységéhez vezet.

További, ajánlott cikkeink ebben a témában: A porcszövet sajátosságai, Újraépülhet-e a porc?

A porc betegségei – artrózis

Az összes ízületi betegség közül a porckopás, vagy más néven artrózis a leggyakoribb. Az artrózis az életkor előrehaladásával egyre gyakrabban fordul elő, de egyes tevékenységek, munkakörök kapcsán is gyakorta fordul elő. További részletek a porckopásról.