Köszvény és az általa okozott ízületi fájdalom

A köszvény súlyos ízületi fájdalmakkal jár. Ám a köszvényes arthritis, vagyis köszvényes ízületi gyulladás mellett figyelni kell a szövődményekre is, amelyek elsősorban a vese károsodása miatt veszélyesek.

A köszvény (Arthritis urica) alapvetően egy anyagcserezavar. A nukleinsav-anyagcseréjéből származó purinból ugyanis előbb hypoxanthin, majd például xanthin keletkezik, és aztán jön létre a húgysav (urát).

Ez utóbbival lesz probléma később, minthogy ez – pontosabban nátriummal alkotott tűhegyes sókristálya – okozza majd a köszvény legismertebb és legfájdalmasabb mellékhatását: a komoly ízületi fájdalmat, gyulladást, a köszvényes arthritist. Ugyanakkor az ízületi fájdalmak nem a legsúlyosabb következményei a köszvénynek, mert a veseelégtelenséghez vezető folyamatok nem járnak ugyan fájdalmakkal, de hosszabb távon veszélyesebb lehet ez a szövődmény.

Köszvény kialakulása

A purin húgysavvá alakulását a szervezeten belül enzimek segítik. A húgysav korlátozottan vízoldékony – ezt a problémát sok állat szervezete úgy oldja meg, hogy a húgysavat vízoldékony allantoinná alakítja. Az ember, illetve bizonyos főemlősök, a madarak és a hüllők egyes fajai azonban nem képesek erre.

A köszvény esetében a vérplazma húgysav-szintje megemelkedik. Bár a köszvény és a húgysavtartalom között nem automatikus az összefüggés, tehát a normál felsőértéknek tartott 6,4 milligramm/deciliteres érték alatti urátszintnél is kialakulhat ilyen betegség, de csak félszázalékos az ilyen esetek aránya. A 9 mg/dl-es érték fölött azonban már a túltelített vérplazmából kicsapódnak a tűhegyes nátrium-urát (Na-urát) kristályok, ezzel a köszvény bekövetkezésének valószínűsége 90 százalékosra növekszik. Azaz a húgysav és a belőle keletkező húgysavas só, a Na-urát lerakódik a különböző szövetekben, és nemcsak az ízületeket károsítják, hanem hosszabb távon a vesét is.

Fájdalmas ízületek

Ám a legnagyobb fájdalmat az ízületekben váltják ki az éles kristályok. Általában rohamszerűen jelentkezik a köszvény, a nagylábujjon kialakuló gyulladásnak külön neve – podogranának hívják – is van, mert igen gyakori az itteni fájdalmas duzzanat. Köszvény azonban más ízületben (boka, térd, csukló, könyök) is előfordul, különösen azokban, amelyek „távoliak”, azaz hűvösebbek (és fontos az is, hogy a pH-értékük szintén alacsony legyen, azaz savas közegről legyen szó), mivel minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál valószínűbb a húgysav és sóinak kicsapódása, kristályosodása.

Köszvényroham

A köszvényroham megduzzadt ízületeket okoz, amelyek fölött a bőr elszíneződik, kipirosodik. Fényes és meleg lesz a gyulladás helye, ami órákon át tarthat, majd a fájdalom csillapodik, viszont a duzzanat megmarad – és a fájdalom sem múlik el teljesen. A roham pár nap alatt hullámokban csillapodik, tehát visszatérően erősödő-gyengülő fájdalommal jár. Ha többször ismétlődik, akkor súlyosan és tartósan károsíthatja az ízületeket. Végül az ízületek deformálódhatnak. Az inak is károsodhatnak, tehát a mozgás is egyre nehezebbé válhat. Az urát kristályok akár a fülön is lerakódhatnak, de a vesét is károsíthatják, mint már említettük.
A köszvény így urát-kicsapdással járó krónikus gyulladásokat alakíthat ki a szervezet más pontjain is. Ez az artériák falában érszűkületet (atherosclerosist) és magasvérnyomás-betegséget okozhat végeredményben. A szívkoszorúérre károsan hatva ischaemiás szívbetegségeket válthat ki, a vese üregrendszerében pedig urátkövek keletkezhetnek, a már említett veseelégtelenségen kívül.

Köszvény okai

A köszvény oka lehet egy fizikai sérülés, operáció, a túl sok alkohol fogyasztása (az alkohol minél előbb „ki akar ürülni” a szervezetünkből, így nem tudunk megszabadulni a túl sok húgysavtól), a stressz és a fáradtság is.

A köszvény kifejlődésében genetikai és életmódbeli tényezőknek is szerepe lehet. A fehérjében (húsokban) túl gazdag étkezésnek is nagy szerepe van ebben. A húgysav szintje akkor magas, ha a vesék nem tudják megfelelő mértékben eltávolítani a szervezetből. Ennek oka lehet az enzimműködés genetikai eredetű zavara is lehet, de például daganatos és vesebetegségek miatt is előállhat túl magas húgysavszint.