Orbánc fertőzés

Az orbánc fertőzés latin neve erysipelas. Az orbánc fertőzés kórokozója az esetek 95%-ában a Streptococcus haemolyticus baktérium, ritkábban a Staphylococcus aureus nevű baktérium és egyéb gennykeltők.

Az alábbiakban az orbánc fertőzésről olvashat bővebben.

Az orbánc fertőzésre jellemző, hogy magas láz, hidegrázás kíséretében megjelenik a bőrgyulladás, melyet fájdalmas duzzanat jellemez. A nyirokutak mentén terjed, éles szegélye van, lángnyelv-szerűnek is szokták jellemezni a terjedést. Leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki, de gyakorlatilag a kültakaró bármely részén megjelenhet, akár az arcon is. Az orbánc fertőzést olyan általános tünetek is kísérhetik, mint az izomgyengeség, hányinger. Sokszor könnyen azonosítható a fertőzés behatolási kapuja is, mely lehet például a lábujjak közötti gombás fertőzés okozta hámsérülés, vagy manikűrözés, pedikűrözés következtében létrejött sérülés.

Az orbánc formái

Többféle klinikai megjelenési formája van az orbáncnak:

  • Erysipelas bullosum: hólyagok kialakulásával jár a betegség.
  • Erysipelas haemorrhagicum: bevérzéssel járó formája az orbáncnak.
  • Erysipelas gangrenosum: egyes bőrterületek elhalnak.
  • Erysipelas abscendens: tályogképződéssel járó típusa az ersipelasnak.
  • Erysipelas recidivans: kiújulás jellemző a betegségre. Ilyenkor a nyirokerek elzáródnak, emiatt nyiroködéma alakul ki.

Orbánc fertőzés diagnózisának felállítása

A diagnózis felállítása viszonylag könnyű a jellegzetes klinikai kép alapján. Egyes esetekben szükség lehet mikrobiológiai mintavételre, vérkép készítésére. Előfordul, hogy mélyvénás trombózistól kell elkülöníteni, ilyenkor D-dimer vizsgálatot, color Dopplert végezhetnek.

Kezelésében antibiotikumokat alkalmazunk, az érintett bőrterületet alumíniumos hűsítő kenőccsel borogatjuk, a behatolási kapukat fertőtlenítő hatású szerrel kezeljük. Súlyos esetben szükség lehet vénásan adott és/vagy kombinált antibiotikum adására is.