Ételmérgezés utáni diéta

Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, amelyet az elfogyasztott élelmiszerben levő baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak.

Az ételmérgezés tünetei általában az étel elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél hosszabb lappangási idő is előfordul. Egyes esetekben egy hét, vagy még több idő is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.

A leggyakoribb tünet a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcs, általános rosszullét, esetenként láz. Az ételmérgezés tünetei lehetnek ritka esetekben az eszméletvesztés, kettős látás, nyálfolyás, görcsök, izombénulások, és tudatzavar is.

Ételmérgezés után

Az ételmérgezés utáni diéta feladata a gyulladt gyomor-bél nyálkahártya izgalmának csökkentése. Ennek érdekében javasolt, hogy a beteg 12 órán keresztül koplaljon. Ezután először pirított kenyér, kétszersült, vízben főtt burgonya, rizs, banán, keserű tea lehet az étrend. Ezek alkalmasak a hasmenés megállítására.

A hasmenés és a hányás kiszáradáshoz vezethet, ezért a legfontosabb, hogy folyamatosan pótoljuk a szervezet folyadék- és elektrolit veszteségét. Vény nélkül kapható tasakos rehidrálóport is vásárolhatunk a gyógyszertárban. Igyunk gyógynövényteákat, például kamillát. Folyadékpótlásra megfelel a cukros tea, az ásványvíz, a limonádé is, de szóba jöhet a megfőzött sárgarépa, fehérrépa leszűrt, megsózott vize is.

Ezeket kerüljük ételmérgezés után

Hasmenés esetén a rostos levek kerülendők. Kerüljük továbbá a zsíros, fűszeres ételeket, és ne próbálkozzunk tejjel, tejtermékkel.

A tünetek elmúlása után egy hétig még ajánlatos elkerülni az apró magvas gyümölcsöket, a füstölt húsokat, a tejfölt, a tejszínt, az erős rostos főzelékeket – mindez megkönnyíti a szervezet regenerálódását.