Már a súlyosabb szorongásos panaszokat is kísérheti mellkasi fájdalom. Bár a tünetek alapján összetéveszthető az infarktussal, javasolt kardiológiai kivizsgáláson is részt vennie a pánikbetegnek.
Különbséget kell tenni pánikroham és pánikbetegség között.
A pánikroham szorongásos rosszullét, amely hirtelen, váratlanul, és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre – gyakran jelentkezik zárt helyeken, üzletben, tömegközlekedési eszközökön.
Pánikroham tünetei
Igen változatos testi tünetekkel jár, ilyen a bizsergés-zsibbadás, izzadás, remegés, szapora szívverés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, halálfélelem, hőhullámok, a realitás elvesztésének érzése (derealizáció). A tünetek fekve valamelyest enyhülnek, de nem szűnnek meg, intenzitásuk 10-20 perc alatt éri el a maximumot, majd fokozatosan csökkenve lecseng. A rohamot gyakran fáradtságérzet, kimerültség követi. Ezek közül nem minden tünet jelentkezik nem minden esetben, de ha már négy egyszerre fordul elő, akkor nagy valószínűséggel pánikrohamról van szó.
A szívtáji fájdalom és a heves szívdobogás miatt régen szívfóbiának, szívneurózisnak nevezett pánikroham során teljesen általános szituációban az agy indokolatlanul vészjelzéseket küld a mellékveséknek, amely így adrenalint szabadít fel. Ez a vérkeringésbe kerülve kiváltja az üss vagy fuss reakciót. Pánikbetegségről viszont főként akkor beszélünk, ha a rohamok gyakran, havonta többször is ismétlődnek, jelentős zavart okozva ezzel a beteg mindennapi életvitelében. Jellemzője, hogy ilyenkor már a rohammentes időszakban is állandósul az aggodalom – főként egy újabb roham megjelenésétől, amely komolyan beszűkíti a beteg életét.
Kardiális pánik
A pánikroham a fő tünete alapján háromféle lehet: kardiális vagy mellkasi pánik (ezt szívtáji szorítás, szapora szívverés, mellkasi fájdalom, fulladásérzés jellemzi), hasi pánik (amely során gyomorpanaszok, hasmenés, hányinger lép fel) és neurológiai pánik (ilyenkor pedig fejfájás, szédülés, derealizációs élmények jelentkeznek).
Ezek közül leginkább a kardiális pánik téveszthető könnyen össze a szívinfarktussal a tünetek alapján. A heves és szapora szívdobogás miatt légszomj, a végtagok zsibbadása, izzadás alakulhat ki.
Felismerhető a szegycsont mögött jelentkező, szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalomról, mely kisugárzik a bal vállba, karba és a bal kéz kisujja felé is. A beteg bőre szürkésfehérré válik, jelentős izzadtság borítja. Nagyon gyenge, erőtlen, fullad. A betegnek kifejezett halálfélelme lehet.
Noha ezek a panaszok akármennyire is hasonlíthatnak az infarktus tüneteire, ez utóbbi teljesen más kórkép, életet veszélyeztető állapot: a szívet tápláló koszorúerek elzáródása miatt a szívizom nem jut elég vérhez, a kialakuló oxigénhiány miatt az izomrostok elhalnak, egyre rosszabbá válik a szív pumpafunkciója, leesik a vérnyomás. Az infarktusra utaló jelekre jellemző a nyomó, markoló mellkasi fájdalom, mely a bal karba sugárzik, ezek azonban hirtelen lépnek fel, és az idő múlásával sem enyhülnek.
Kardiológiai kivizsgálás ilyenkor is javasolt
Bár a pánikbetegséghez nem társul szívbetegség, javasolt a kardiológiai kivizsgálás, különösen családi szív-érrendszeri kórelőzmény esetén. Komoly szövődményei a tünetek enyhítése miatt kialakuló alkoholizmus, gyógyszerfüggőség (nyugtatók, szorongáscsökkentők). Gyakran okoz depressziót és akár öngyilkossági hajlamot is. Mivel a pánikbetegség tünetei nagyon szerteágazóak és általában nincs mögöttük szervi probléma, így az orvosi leletek is negatívak, sokan „hisztiként” tekintenek a rohamokra, amely tovább nehezíti a betegek életét.