A cukrot kétféle anyaggal lehet kiváltani: cukorpótlókkal és édesítőszerekkel. Míg az előbbiekre jellemző, hogy az ízen kívül a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, addig az édesítőszerek energiát nem szolgáltató termékek.
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen édesítőszerekből választhatnak a cukorbetegek.
A mesterséges édesítőszerek a kereskedelmi forgalomban tabletták, porok, folyadékok formájában vásárolhatók meg. A négy legelterjedtebb intenzív édesítőszer a szacharin, az aceszulfám-K, az aszpartám és a ciklamát. Néhány éve került fel az engedélyezett édesítőszerek listájára a szukralóz is, amely igen stabil, jól oldódó ízesítő anyag.
Különbség van közöttük a cukorhoz viszonyított édesítő erejükben, a mellékízükben, illetve hőérzékeny vagy hőstabil természetükben.
A ciklamát általában nem okoz mellék- vagy utóízt. A ciklamát és az aceszulfám-K hőstabil, azaz ízhatásukat főzéskor és sütéskor is megtartják, nem bomlanak le. Ezzel szemben a szacharin és az aszpartám hőlabilis, sütéshez, főzéshez nem használható. Az aszpartám rendkívül fényérzékeny is, a lejárati időn túl lebomlik, a feltüntetett határidőn túl édesítőereje elvész.
Fontos tudni, hogy az aszpartám természetes eredetű fehérje-származék, ezért lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Az aszpartám kivételével ezek az intenzív édesítők teljesen energiamentesek, nem emelik a vércukorszintet sem, így cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják.
Bár a mellékhatásaikról számos ellentmondásos kutatás látott napvilágot, a meghatározó hatóságok biztonságosnak találták őket a megengedhető napi beviteli értékeken belül, vagyis fogyasztásukkor semmilyen egészségre káros hatással nem kell számolni.
Cukorpótlók, cukoralkoholok
A cukrok redukálásával állítják elő, de a természetben is megtalálhatóak. Ide tartozik a fruktóz (gyümölcscukor) és a szorbit (cukoralkohol), valamint a xilit, maltit, mannit, izomalt és eritrit.
Nem sokkal édesebbek, mint a cukor. Kis mértékben emelik a vércukorszintet, de energiatartalmuk az esetek többségében a cukoréval azonos. Ez alól kivétel a xilit vagy nyírfacukor, amely 40 százalékkal alacsonyabb kalóriatartalmú, illetve az eritit, amely energiamentes.
Természetes édesítők
Napjainkban egyre nagyobb teret nyer a Dél-Amerikában őshonos sztívia (más néven édesfű vagy jázminpakóca) növény leveléből nyert intenzív, édes ízű, természetes édesítősze, a szteviol glikozid. Jellemzője, hogy csak nagyon kis mennyiségben szívódik fel és nem halmozódik fel a szervezetben, szerkezete stabil. A sztívia, hasonlóan az édesgyökér kivonathoz, energiamentesnek tekinthető, ugyanakkor a cukornál körülbelül 250-300-szor édesebb.
Egyedi a természetes édesítők csoportján belül az édesgyökér kivonat, ismertebb nevén a medvecukor, amelynek sajátossága, hogy nincs energiatartalma.