Ha krónikus hasmenést, tápanyagok hiánytüneteit, vagy megmagyarázhatatlan fogyást tapasztal a beteg, felmerülhet bizonyos tápanyagok felszívódási zavarainak a lehetősége is.
Az alábbiakban a felszívódási zavar kialakulásáról, tüneteiről és diagnózisáról olvashat.
Az emésztés mechanikus és biokémiai folyamatok eredménye. A mechanikus folyamat az étel feldarabolását és továbbítását jelenti. A biokémiai folyamatok során a különböző tápanyagok az emésztőrendszeren belül lebontásra kerülnek. Az emésztés bármely okból bekövetkező (pl. a gyomor egy részének vagy teljes egészének eltávolítása után, a gyomor túlzott savtermelése, a hasnyálmirigy emésztőenzim-termelésének vagy az epetermelésnek a csökkenése, laktázhiány vagy a vékonybélben baktériumtörzsek elszaporodása következtében) zavarát maldigesztionak nevezzük.
Mikor beszélhetünk felszívódási zavarról?
Amennyiben a már megemésztett alkotórészek vékonybélből történő felszívódása károsodik, felszívódási zavarról (malabszorpcióról) beszélünk. Az egészséges nyálkahártya bolyhokkal (villusok) és még kisebb, ún. mikrobolyhokkal (mikrovillusok) rendelkezik, ami hatalmas felszívó felületet biztosít. Amennyiben a vékonybélből műtét során nagyobb szakaszt távolítanak el, a felszívásra alkalmas felület lecsökken (rövid bél szindróma). A bélnyálkahártyát kórokozók által keltett fertőzések, bizonyos szerek (pl. az alkohol) és számos kórkép (cöliákia, Crohn-betegség, a vékonybél elégtelen vérellátása vagy daganata) károsíthatják.
A malabszorpció tüneteit részben a tápcsatornában maradó tápanyagok (a zsírfelszívódási zavar világos, zsírfényű, puha, nagy tömegű székletet /szteatorrea/, a szénhidrát felszívódási zavar habos hasmenést és felfúvódást eredményez), részben a fel nem szívódó tápanyagok miatti hiányállapot (a betegek súlya általában csökken, pl. a fehérje-hiány a szervezet bármely részén előforduló duzzanat (ödéma), a vitaminhiány pl. hajhullás, bőrszárazság kialakulásához vezet) határozzák meg.
Vizsgálatok és kezelés
Felszívódási zavarra krónikus hasmenés, fogyás, hiányállapotok fennállása esetén gondolunk, amit laborvizsgálatokkal erősítünk meg. Ezt követően a kiváltó ok meghatározására speciális vizsgálatok (pl. a széklet zsírtartalmának meghatározása, bakteriológiai, parazitológiai vizsgálata, immunszerológiai vizsgálatok, hidrogén-kilégzési tesztek, a hasnyálmirigy külső elválasztású működésének vizsgálata, endoszkópos vizsgálatok szövettani mintavétellel) szolgálnak. A kezelés a kiváltó ok függvénye.
Forrás:
Klinikai gastroenterologia (szerk.: Dr. Lonovics János, Dr. Tulassay Zsolt, Dr. Varró Vince). Medicina, Budapest, 2003. 153-194.