Ha vérszegénység alakul ki a szervezetben, romlik a sejtek oxigénnel való ellátottsága, ami pedig számos betegség oka és kiváltója lehet.
Amennyiben a vérben alacsony a vörösvértestek száma vagy a hemoglobin-koncentráció (vérfesték-sűrűség) csökkenése révén romlik ezek oxigénszállító képessége, akkor vérszegénységgel állunk szemben. Ha pedig a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, sokféle kórkép kialakulhat.
A vörösvérsejteket a csontvelő termeli, élettartamuk nagyjából 120 nap. Ahhoz, hogy a szervezet a szükséges mennyiségben tudja előállítani, elsősorban vasra, folsavra, B12 vitaminra és egyéb vitaminokra is szükség van. Ha ezek bármelyikéből nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség, hiányanémiáról beszélünk.
Kiket érint a vérszegénység?
Ennek több oka lehet, elégtelen vasbevitel (étrendhiba), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vérvesztés (menstruációs vagy más eredetű, például a méh jóindulatú daganata, a mióma okozta erős vérzés) továbbá a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek).
Nők, serdülők, idősek, sportolók, vagy egyoldalú táplálkozást folytatók körében szintén gyakori a vérszegénység. Bár a vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, előfordulhat az is, hogy egyes genetikai problémák miatt a vörösvérsejtek túl gyorsan elpusztulnak, vagy hibásak, de olykor a csontvelő válik képtelenné a vörösvérsejtek és a többi sejtes elem termelésére, ekkor aplasztikus anémiáról beszélünk. Sajnos gyakori, hogy a leukémia, a különböző limfomák, vagy egyéb más daganatok szintén kiszorítják a vörösvértesteket termelő csontvelői sejteket.
A vérszegénység tünetei
Vérszegénység esetén a következő tüneteket észleljük: sápadtság, fáradság, gyengeség, szívdobogás vagy gyorsabb szívritmus, fejfájás. Ezek általános tünetek, melyekhez a vérszegénység fajtájáról függően más szimptómák is társulhatnak.
Vashiányos vérszegénység esetén sápadt bőrszín, körömproblémák, száraz bőr, száraz, fénytelen haj, hajhullás, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, tanulási és magatartási problémák, gyengeség, koncentrációzavar, kedvetlenség, anyagcsere problémák, gyengülő immunrendszer, hideg kéz és láb jelei (ez a tünet pajzsmirigy alulműködésre is utalhat) jelentkeznek, de akár a nyugtalan láb szindróma is. A hiányt vas adagolásával lehet kezelni. Mindazonáltal, mivel sok háztartásban találhatók vasat is tartalmazó vitamin-készítmények, ezért a vasmérgezésre is gondolni kell, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha vashiányra gyanakszunk, mielőtt szedni kezdenénk.
Folsavhiány
A hiányanémiák másik fajtája a folsav és/vagy a B12 vitamin-hiány, sokszor a nem megfelelő étrend okozza, kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása miatt következik be. A vörösvérsejtek ilyenkor a szokásosnál nagyobbak. Az általános tünetek mellett a B12 hiány esetén többek között idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság. A folsavhiány terhesség esetén gyakori, míg a B12-hiányt legtöbbször rossz felszívódás okozza. Mindkét vitamint könnyen pótolni lehet, terhesség esetén pedig mindenképpen figyeljenek rá oda a kismamák.
Haemolytikus anémia
Haemolytikus anémiáról akkor beszélünk, ha vörösvérsejtek élettartama valamilyen ok miatt csökken, ilyenkor a sápadtsághoz sárgás szín is társul, és a lép – a vörösvérsejtek pusztulásának helye – megnagyobbodik. A veleszületett haemolytikus anémiát nem lehet meggyógyítani, de tüneteit enyhíteni lehet, a szerzett haemolytikus anémia esetén pedig a szervezett immunrendszere – autoimmun mechanizmus alapján – antitesteket termel a vörösvérsejteket ellen.
Aplasztikus anémia
Aplasztikus anémia esetében vírus vagy mérgezés következtében a csontvelő sejttermelése teljesen leáll, szerencsére, rendszerint átmenetileg, de ha a csontvelő működése véglegesen károsodik, komoly beavatkozások – mint például az immunszuppresszív terápia vagy csontvelő átültetés –, szükségesek.
Látható, hogy a vérszegénységnek számos oka lehet, bár a legvalószínűbb a vashiány, de alaposan vizsgáltassuk ki magunkat gyanú esetén.