Az emberek már viszonylag korán rájöttek, hogy a szívük rendkívül fontos szerepet tölt be az életükben, éppen ezért nem árt vigyázni rá és figyelni az általa küldött jelzéseket.
Mind a mai napig a pulzusmérés az egyik legfontosabb orvosdiagnosztikai eszköz. Árulkodik a szív működéséről és a vérnyomásról is. A pulzusszám mérésére a legmegfelelőbb terület a csuklónak a hüvelykujjhoz közel eső területe, ahol az ütőér segítségével lehet lemérni a dobbanások ütemét.
A pulzus méréséhez általában egyperces időintervallumot határoznak meg. Alapvetően a normális érték, ha egy perc alatt 60 és 120 közötti értéket mérünk. Ez azonban csak teljes nyugalom esetén megfelelő. Aktív sportolás, erős testi igénybevétel esetén a pulzusszám természetesen megnő, így ha ilyenkor magasabb értéket mutat, nem kell megijedni.
Mi befolyásolja a pulzusszámot
A pulzusra több tényező is befolyással lehet. A különböző betegségek, amik a szív működésére is hatással vannak, így például ha belázasodunk, akkor sem fog a pulzusunk normális értéket mutatni. Komolyabb betegségek, mint a pajzsmirigyproblémák, tüdőbetegségek szintén változtathatnak a pulzusszámon, arról nem is beszélve, hogy vannak kimondottan olyan tünetegyüttesek, amelyek közvetlen vannak hatással a szívritmusra.
Szapora pulzus, alacsony pulzus
Szapora pulzust okozhat egyébként az elhízás vagy a rendkívül szedatív életmód és a testedzés hiánya is, hiszen ilyenkor már a legkisebb megerőltetéstől is gyorsabb ritmusban ver a szív. Az alacsony pulzus sokkal komolyabb tünet, általában idős embereknél fordul elő és könnyen vezethet akár eszméletvesztéshez vagy komoly szédüléshez.
Előfordulhat, hogy a pulzusmérés közben az ütem ki-kiakad, ez az esetek nagy részében nem utal komoly problémára, de ha gyakran előfordul, érdemes felkeresni egy orvost, mert nagy esély van rá, hogy akár komolyabb szívproblémát is előre jelezzen.
További, ajánlott tartalmunk: Magas pulzus: mikor normális?